Hajrá Németország!

Utoljára középiskolában, egy horvát osztálykiránduláson volt szerencsém megtapasztalni, milyen is az, amikor egy ország egy emberként szurkol a saját csapatának. Bár akkor csak a tengerparti kiskocsmák teraszainak közönsége ordított egy-egy gólnál, mégis magával ragadott a hangulat. 

Többek között ezért is vártuk már nagyon, hogy elkezdődjön Braziliában a foci vb. A fociőrület Németországban amúgy is általános, hogy Bayern München vagy Borussia Dortmund drukker vagy-e, alapvető létkérdés. Hetek óta arról cikkeznek az újságok, hol vannak a legjobb public viewing (értsd: élő közvetítés) helyek, és hogy mennyibe fog kerülni a sör meg a Bratwurst a Fanmeilén (a Fanmeile a Brandenburgi kaputól a Siegesäuléig tartó mintegy 700 méteres útszakasz, amit az egész vb-re lezárnak, és az oda betömörülő mintegy 400 ezer (!) embernek 9 óriáskivetítőn mutatják az összes meccset). A vb kedvéért a mi kis családias Weißensee-strandunk is átalakult Copacabánává (még egy Krisztus-szobor utánzatot is felépítettek, hogy "teljes" legyen az illúzió), és 17 órától 1 eurós belépőjegyet szednek azoktól, akik ott akarnak meccset nézni, szóval mi azóta tüntetőlegesen nem mentünk....

No, de ahol voltunk: Alte Försterei, WM-Wohnzimmer. Igen, Wohnzimmer, azaz nappali. Ahogy az a képen is látszik, az egyik helyi focicsapat (az FC Union) stadionja a vb kedvéért nappalivá alakult. A gyepre mintegy 800 kanapét tettek le, amelyekre hosszas várólista után lehet bekerülni, hogy aztán onnan, stadionjellegű, de mégis otthonias hangulatban nézhesd végig a legfontosabb meccseket. A lelátó egyik felére pedig  egy 700 colos tévét tetteik, távkapcsolóval, tapétával és bekeretezett családi fotókkal. Mintha csak otthon lennél :-)

Domán hétfőnként (és péntekenként is) a stadion melletti szabadidőközpontban tart úszóórákat, így egyértelmű volt, hogy a németek első meccsét hétfő délután hatkor itt nézzük meg. 

A hangulat egyszerűen leírhatatlan volt. Amikor mintegy 15 ezer ember együtt tombol, örül, sikít, skandál és énekel olyan szövegeket és indulókat, amiket minden rendes német gyerek már az anyatejjel magába szívott. Hát nekünk csak most sikerült megtanulnunk őket, de a végére már egész jól ment :-)

Ez volt a mi 4-0-ánk, ami egy időre biztosan feledhetetlen marad, mivel a stadionba a következő német meccsre már minden jegyet eladtak. Legközelebb talán a Fanmeiléről jelentkezünk.

Addig is HAJRÁ NÉMETORSZÁG!

Még a menetrend-kijelzők is a 4:0-át ünnepelték