Íme, a tavasz első virágai, a Weissensee parkjából.
Még kicsik, még nem annyira élénk színűek, még csak most kezdenek élni, de már virágok!
Végre néha legalább 5 percig folyamatosan süt a nap, nem esik a hó, meg az eső, és rügyeznek a fák.
Alig várom már, hogy újra bicajra ülhessek.
Domán hősiesen átbringázta az egész telet. Én ezt nem vállaltam be a mínusz 10-ben, már csak azért sem, mert sajnos tönkrement a régi szép bicajom... :-( Úgyhogy több mint három év szolgálat után búcsút kellett, hogy vegyek tőle. És közben új bringám is lett, mert Domán egyik csoporttársa pont árulta a barátnője bringáját, amit így meg is vettünk, elég jutányos áron, Bár a váltóját még meg kell csináltatni, de utána remélem, összebarátkozunk majd, és évekig hű társam lesz. Hát ennyi. Itt a tavasz, és nekem bent kell ülnöm a lakásban házi dolgozatokat írni, de mivel kint jó idő van, ezért nincs kedvem, és ezért inkább blogot írok. Na, de most aztán tényleg vissza az ausztroszlavizmushoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése